Éppen ma, április 9-én három esztendeje vette kezdetét újra az akkor már közel négy évtizedes múltra visszatekintő szabadidősport-eseménysorozat, az Ötpróba. Azóta számtalan emlékezetes sportélményben lehetett részünk, de vajon kinek melyik volt az első? Rendhagyó módon stábtagjaink mesélnek a saját élményeikről.

SZÉLPÁL TAMÁS: emlékszem, a kezdetek kezdetén szinte még magunk sem tudtuk, hova „futhat ki” ez az egész, lesz-e rá igény, meg tudjuk-e mozgatni a lakosságot olyan mértékben, amennyire szeretnénk? Úgy gondolom, az elmúlt évek választ adtak a kérdéseinkre: az a majd’ 25 ezer Ötpróbázó, akik hétről-hétre velünk tartanak, megnyugtattak bennünket, stábtagokat is. Azt a stábot, amelyik a kezdetekkor még igencsak foghíjas volt, tulajdonképpen rajtam kívül csak Korondy Tamás ex-munkatársunk foglalkozott főállásban ezzel a programmal, míg a többiek a saját feladataik ellátása mellett segítettek nekünk rengeteget. Tomival igyekeztünk magunk között elosztani a felmerülő feladatokat, ilyen volt az az alkalom is, amikor a 2017. áprilisi Szentendrei-szigetkerülés során amolyan mobil pontőri tevékenységet ellátva autóval követtük a kajak-kenu mezőnyt, és a BKV sporttelepéről indulva valamennyi megállónál kiszálltunk a kocsiból, hogy Leányfalun, Tahitótfalun vagy Dunabogdányban „ellenőrizzük” a teljesítőket. A több órás küldetést követően Varró Barbi kolléganőnk meleg hamburgerrel várt minket az Ötpróba-sátornál – talán sosem esett még olyan jól egyikünknek sem az ebéd… Pedig mi négy keréken tettük meg a 72 kilométeres távot, szemben a hajóban evező sporttársakkal. Két dolog ellenben bizonyos: egyrészt azóta sokat fejlődött a program és az apparátusunk is, másrészt pedig gyönyörű a Dunakanyar – volt időnk alaposan megcsodálni aznap.

FEITH TÍMEA VIKTÓRIA: a programsorozat 2017 áprilisi indulása után, én először a június 10-i Crosskovácsi Maratonon vettem részt, mint a kitelepülő stáb egyik tagja. Ez az első emlékem az Ötpróbáról, de a legmeghatározóbb és a legjobb mégsem ehhez fűződik. Ugyanebben az évben, augusztus 5-én került sor a BSI által szervezett Velencei tóúszásra, melyre szintén hivatalosak voltunk, mint az Ötpróba munkatársai. Emlékszem, rettentő volt a hőség aznap, még szerencse, hogy a gárdonyi Sport Beach szolgált a verseny helyszínéül, így a versenyzők mellett, Nekünk is lehetőségünk volt néha a víz közelébe vagy akár a vízbe merészkedni. Szuper stáb állt össze aznapra, így bíztunk a sikerben, hogy minél több ajándékot tudunk átadni és minél többeket be tudunk vonni a programsorozatba. Ez nagyszerűen sikerült, talán rekordmennyiségű éles regisztráció született aznap, a résztvevők nagyon lelkesek voltak az Ötpróbát illetően, emlékszem volt, aki úszás után futott a hátizsákjához, hogy visszatérhessen hozzánk és beregisztrálhasson. A meleggel azonban jobban meggyűlt a bajunk, amikor nem jutottunk el a vízig, örömmel álltunk be a füves területen álló zuhany alá egy kis frissítőért, majd meggyulladtunk a déli órákban. Nagyon jó volt látni ennyi sportszerető embert, akik a hétvégi kikapcsolódást a Velencei-tónál összekötötték a sporttal, a teljesítéssel, és jól érezték magukat. E mellett pedig Nekünk is a munka ezúttal igazi szórakozást jelentett. J

KELÉNYI SZANDRA: Én akkor kerültem a Nagy Sportágválasztó Szervező Iroda csapatába, amikor elindult az Ötpróba Tokióba rendezvénysorozat, így több szempontból is új időszak kezdődött el akkor, 3 évvel ezelőtt. Alig kezdtem meg a munkát, már az első kitelepülésen találtam magam, ami a Vivicittá volt. Rengeteg érdeklődőnk volt, és jó látni azt, hogyan vált azóta az Ötpróba programsorozat az ország egyik legnagyobb szabadidősport mozgalmává.

VARRÓ BARBARA: Elérkezett a pillanat, amit mindannyian vártunk: elstartolt az Ötpróba!  Kijelenthetem, hogy már akkor tudtuk, hogy az iroda életében meghatározó mérföldkő lesz a sorozat bonyolítása.
2017. április 9-én, hajnalban indultunk a 32. Vivicitta városvédő futásra, hogy kitelepüljünk életünk első ötpróba eseményére, ahol nagy izgalommal vártuk a résztvevőket.
Lélekemelő volt, hogy már az első napon rengetegen érdeklődtek a programsorozat iránt, a helyszínen már többen regisztráltak. Az igazán felemelő élmény az volt, hogy volt, aki az 1980-as olimpia ötpróba melegítőjében jött oda a sátorhoz és büszkén viselte! Természetes volt, hogy a mostani programsorozatban is a célja az ötpróba melegítő elérése lesz az akkor még tervezett 2020 olimpiáig. Akkor megfogalmazódott bennem, hogy ha valaki ilyen öntudatosan viseli a 1980-as melegítőjét -ami pont egyidős velem-, akkor bizony ezen a napon valami olyan szabadidősport mozgalom indult el az országban, amelynek megtisztelő, hogy a részese lehetek a mai napig.

AMBRUS BÁLINT: Az első meghatározó emlékem, amikor először mentem egy teljesítménytúrára a kitelepülő stáb egyik tagjaként. Indokolatlanul korán értünk oda a község határába, a sátrunk és a versenyközpont az út szélén, a mezőgazdasági földek közvetlen szomszédságában álltak. Kihasználtuk az időt és a korai reggelinket a Rózsaszentmárton határában felállított E 303-as kotrógép vezetőfülkéjének ülésein fogyasztottuk el. Szalámis zsömle volt narancslével.

CSABAI-KASKÖTŐ BRIGITTA: 2018. október 23. – Kolonics György emlékfutás. Ez a nap, ez az esemény mérföldkő volt az életemben. Ekkor futottam életem első hosszabb távját futóversenyen, valamint Ötpróbázóként ekkor szereztem meg az első 2 pontomat. Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen alig 1 évvel később, 2019. szeptemberétől  már az Ötpróba szervezői csapatában dolgozhatok.

ECSEDI ZSUZSANNA: több mint 500 eseményen vagyunk túl az Ötpróba 3 éves indulása óta, nehéz visszaidézni az első eseményeket. Én 2017. júniusában csatlakoztam a csapathoz.  Az első rendezvény amire emlékszem a Keszthelyi Kilométerek két napos futóversenye volt. Az esemény napján borzasztó, mondhatni elviselhetetlen meleg volt. Csodálkoztam azon, hogy ebben a forróságban is mennyien futnak és döntik meg saját határaikat. A munka nehezen ment, mert felforrtunk a főtéren mi is, de a sportrendezvény vibráló hangulat húzott előre, már akkor is és most is. A marketingen túl munkámhoz tartozik a kitelepülések koordinálása is. Az első események nehézségeit leküzdve ma már egy kitelepülés könnyedebben megy nekünk, rutinossá vált csapatunk. Azt gondolom, hogy a 3 év nem működhetett volna az Ötpróba stábtagjaink, “külsős” kollégáink nélkül. Köszönöm mindannyiunknak a munkáját, remélem, hogy hamarosan jöhet a folytatás! 🙂