Sziasztok, ma ismét Barbi jelentkezik a kihívással. Eltelt 30 nap, ami számomra megdöbbentő. Mint tudjátok, rengeteg eseményt szervezünk egy évben, így mondhatjuk, hogy örökös mozgásban vagyunk az irodában és azon kívül is. Felfoghatatlan, hogy 30 napja a munkahelyünk beköltözött a lakásainkba és nincs körülöttünk esemény, amit szerveznénk. De most, ez a legjobb, amit tehetünk, tehát hangsúlyozzuk most is, MARADJATOK OTTHON.
Ebben az időszakban már érzed a hiányt, a kollégák hiányát is. Várunk és várjuk, hogy újra találkozzunk… Pedig mennyi idegesítő dolguk van…, ahogy nekem is, rengeteg. Egy hónappal ezelőtt talán problémának gondoltuk, hogy az irodában kinyitjuk-e az ablakot szellőztetni vagy nem? Miért van ennyit a konyhában, hisz csak a reggelijét készíti el? Sorolhatnám a kisebb nagyobb irodai „félreértéseket”, de most hiányzik! Valóban ez egy nehéz időszak Mindenkinek és ilyenkor érzékeli az ember, hogy az élete legnagyobb részét a kollégáival tölti, minden jó és egyben nehéz pillanatot együtt élnek át. És itt vagytok Nekünk Ti, akik naponta teljesítitek a kihívásainkat, amivel remélem, hogy örömet okozunk Nektek! De tudnotok kell, hogy minket is átlendít ez a nehéz időszakon, hiszen mind a heten tudjuk, hogy ez az én napom és ki kell hívnom az Ötpróbázókat egy kis feladatra. Ahogy tegnap Zsuzsi írta, én is innen tudom, hogy ma péntek van és hurrá, holnap hétvége. 🙂 🙂 🙂
Így a harmincadik napra nem kicsit elmerengve nem is készítettem külön feladatot Nektek. A mai napon csak meg szeretném köszönni a kollégáim nevében, hogy itt vagytok, ötpróbáztok és teljesítitek a feladatokat. Legyen ez egy ünnepnap, én azt kérem Tőletek, hogy teljesítsétek azt a feladatot, amit az elmúlt 30 napban a legjobban szeretettek. 🙂 Természetesen a pont jár érte! Hajrá Mindenkinek és jöjjön ma akkor a nagy kedvenc. 🙂
