1977-ben, a moszkvai olimpia előtt három esztendővel hirdették meg az Aranyjelvényesek az olimpiára tömegsportakciót, amelyet egy évvel később kereszteltek át a mai nevére. Az országos mozgalom öt sportágban kínált vetélkedési lehetőséget a sportolni vágyóknak, aki pedig az öt próbából négyet értékelhetően teljesített, részt vehetett egy sorsoláson, a szerencsések pedig utazhattak a moszkvai olimpiára.
„A hazai ötpróbázásnak három tekintetben is óriási jelentősége volt. Egyrészt a hetvenes évek végén összekapcsolta az olimpiai mozgalmat és a szabadidősportot, másrészt a rendszer a szabadidősportba beemelte a nagy teljesítményeket, a komoly távok legyőzését, valamint hosszú idejű, legalább másfél éves tervezett felkészülést feltételezett, ami rendszeres testmozgással járt együtt a teljesítők részéről, a szabadidő-sportolók körében” – emelte ki Tóth József, a MOB utánpótlásosztályának vezetője, aki az első kiírástól kezdve maga is rendszeres résztvevője volt a próbáknak.
A kezdeti esztendőkben komoly távokkal kellett megküzdeniük a próbázóknak: a kerékpározást 100, a téli gyalogtúrát 30 kilométerre írták ki, a Velencei-tavat körbe kellett futni (28 km), a Balatont Révfülöp és Balatonboglár között át kellett úszni (5,2 kilométer), valamint körbe kellett evezni a Szentendrei-szigetet, amely 72 kilométeres utat jelentett a Dunán – igazán embert próbáló távok.
Az országos próbát megyeiek előzték meg, ahol az országoson meghirdetett távok közel felét kellett teljesíteni.
Évtizedekkel korábban sokan merész vállalkozásnak tekintették a több sportágra kiterjedő hosszú távok teljesítését, de többek közt a TF szakemberei is – ebben élen járt mások mellett Nádori László professzor – megerősítették, hogy rendszeres felkészülés mellett amatőrök, szabadidő-sportolók is teljesíthetik a próbákat. Ez a megállapítás egybecseng a jelenlegi célkitűzéseinkkel: a programnak köszönhetően minél többen kezdjenek el szervezett keretek között sportolni, hogy megtapasztalhassák a rendszeres testmozgás által nyújtott életminőségbeli javulást.
A kezdetekhez képest sokat változott a versenyrendszer, a kiírás. A hagyományos, hosszú távok mellett megjelentek az egyre rövidebb etapok is, integrálódtak a meglévő egyéb szabadidősport-események, a szigetkerülő evezős próbát pedig felváltotta a triatlon. Az egyes próbákból számtalan népes, nagyszabású esemény nőtte ki magát, például a Balaton-átúszás vagy az utcai futóversenyek, kerékpár- és vízi teljesítménytúrák. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy az Ötpróba elévülhetetlen szerepet játszott a mai szabadidősport-rendezvények kialakulásában és népszerűsítésében.
A rendszerváltást követő két évtizedben folytatódott az Ötpróba, igaz, az ezredforduló után kissé megkopott fényben tündökölt csupán. Ezt észlelve a Magyar Olimpiai Bizottság új alapokra helyezte az eseménysorozatot, és egy alapos ráncfelvarrás eredményeként 5próba Rióba néven indította útjára 2015 nyarán. Az új koncepció alapján a brazíliai olimpiáig összesen tíz helyszínen gyűjthettek pontokat a résztvevők a klasszikus tusákban. A távok rövidültek, viszont egy nap, egy helyszínen akár mind az öt próba teljesítésére is lehetőség nyílt. A sorozat újra a köztudatba helyezte a kissé elavult, patinás mozgalmat, a népszerű, családias hangulatú események pedig bebizonyították, hogy napjaink Magyarországában is van igény a szabadidősportra.
