Nagy Gábornak hívnak. 44 éves vagyok és Budapesten élek. Történelem-informatikus tanári végzettségem van, de sosem tanítottam. Jelenleg az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban tapasztalati szakértőként dolgozom.
Ahogy mondani szoktam, van egy különös ismertető jelem, nevezetesen, hogy látássérült vagyok, ami általában másoknak sokkal fontosabb, mint nekem. Én inkább csak egy zavaró körülménynek nevezném, ami azért az életemet jelentősen meghatározza.
A futás lényegében kisgyerek koromtól elkísér, de sajnos csak ritkán élhettem ennek a szenvedélyemnek. Kisiskolás koromban komolyan vettem a tornaóra elején a kötelező futást, az egyik osztálytársammal mindig versenyeztünk.
Később a betegségem miatt meghíztam és a túlsúlyomtól futással igyekeztem megszabadulni. Persze csak akkor, mikor az egészségi állapotom engedte, és találtam kísérőt vagy olyan helyet, ahol egyedül is el mertem indulni.
Sok-sok év szünet után 2003-ban kezdtem újra futni néhány ismerősömmel heti egy alkalommal. Ez sok-sok éven át így ment. 10-12 km-ig jutottam, indultam futóversenyeken, de a félmaraton nagyon távolinak tűnt.
2014-ben jött a fordulat. Egy ismeretlen azzal kereste meg a sportegyesületünket, hogy félmaratont szeretne futni egy látássérülttel. Írtam neki, és ezzel olyan változást indítottam el, amit előtte elképzelni sem mertem volna. Végigfutottuk a nyarat, megismertem más futókat is, akik besegítettek a felkészülésbe és szeptemberben félmaratonista lettem.
Az ezt követő mérleg: sok-sok félmaraton, néhány hosszabb verseny, rengeteg ismerős, barát, akikkel nagyon sok helyen futottam már, Budapesten és vidéken egyaránt.
A heti 3-4 edzésen ismerősökkel futok, leginkább a Margit-szigeten, de egyedül is gyakran nekivágok, vagy az Atlétikai Centrum 400-as pályáján, vagy a budai oldalon a strand és az uszoda melletti széles úton, ha megfelelőek a látási viszonyok, ami esetemben az árnyékos, szürke időt jelenti.
A futás mellett szívesen tandemkerékpározom, bár erre az utóbbi időben nem nagyon volt lehetőségem. Korábban barátainkkal rendszeresen jártunk biciklis túrákra Szentendrére, Kisorosziba vagy Kismarosra, 2009-ben részt vettünk a Bécs-Budapest Szupermaratonon és a következő évben egy többnapos biciklis kiránduláson eltekertünk Portóból Santiago de Compostellába.
Az Ötpróba mozgalomhoz 2017-ben a Spar 10 km-es versenyén csatlakoztam.
Eddig 7 versenyen 25 pontot gyűjtöttem, ebből 6 futóverseny és egy túra volt. Az első biciklis versenyt most szervezem és jó lenne idén az evezést is teljesíteni, bár ettől kicsit félek.
Hogy az ötödik sportág mi lesz…Ez még számomra is kérdéses. Úszni nem tudok, a hegyikerékpárt pedig tandemkerékpárral nem igazán tudom elképzelni a bicikli mérete miatt.
